WEBMESTER.NET - webmesterhelp

Ezen az oldalon a leggyakrabban előforduló Internet-es
kifejezések magyarázata található
a tökéletesség igénye nélkül, kezdő Internet felhasználók és webmesterek számára.

A kifejezések az oldalon nem ABC sorrendben vannak. Próbáltunk olyan sorrendet megállapítani hogy a leggyakrabban előforduló, legalapvetőbb kifejezésektől haladjunk a ritkábban, főleg a profik által alkalmazott szakkifejezésekig, hogy ez az oldal ne csupán egy egyszerű minilexikon-szerű felsorolás legyen, hanem megfelelő érdeklődés esetén akár olvasható is lehessen. A listát folyamatosan bővítjük.

Ha valaki mégis egy bizonyos kifejezésre kíváncsi, következzék egy ABC szerinti felsorolás:

böngésző,
browser,
CGI,
dhtml,
domain név,
felhasználó,
FTP szerver,
htm,
html,

javascript,
kliens,
link
perl
perl modul

szerver,
telnet,
text editor,

URL,
user,
usernév
WAP

weblap,
weboldal,
webszerver,
wml

web-oldal (web-lap)

A legtöbb esetben:

  • egyrészt egy program file-ból állnak (HTML dokumentum), mely megmondja a böngésző programnak (browser) , hogy a szövegek, az Internet hivatkozások (linkek), és a grafikák hol, és hogyan helyeszkedjenek el a képernyőn,
  • másrészt pedig az oldalon szereplő kép file-okból,
    melyek a következő kierjesztésűek lehetnek: .jpg, .gif vagy .png

böngésző program (browser)

Az a program, amely a kliens számítógépen

  • megjeleníti a web-lapokat,
  • végrehajtja a szerverről a weblapokkal egyutt érkező program-utasításokat
    (ha ismeri őket)
  • futtatja a weblap "működéséhez" szükséges háttér-programokat
    (Javascript, Java - ha ismeri őket )
  • szükség esetén elindítja az egyes web-oldalak működtetéséhez szükséges speciális segéd programokat, (ha ezeket a különböző kiegészítő programokat a böngésző tuljdonosa telepítette már).
    • on-line rádióadások, zenék lejátszása (Real Audio),
    • on-line tv adások, videók (Real Video),
    • speciális animációk (Flash),
    • 3 dimenziós effektusok (VRML),
    • stb. stb.
  • sok esetben elintézi a levelezést (e-mail), és a hírcsoportok olvasását is (newsgroups)
  • végrehajt bizonyos egyszerűbb file-letöltő (FTP) funkciókat

A legismertebb böngészők a Microsoft Internet Explorer, a Netscape Navigator, és az Opera különböző változatai. Ez a három programcsalád jelenti a ma használatos böngésző programok 99%-át.


szerver

A név jelentése: kiszolgáló. Azon programokat (és számítógépeket) nevezzük szervernek, amelyek valamilyen szolgáltatást nyújtanak más programok (például böngészők) számára.

A leggyakrabban a következő szerver-típusokkal találkozunk:

  • webszerver (www server, HTTP server)
    Tárolja, és a böngésző programok kérésére elküldi a különböző web-oldalakat és kiegészítőiket a távoli (kliens) számítógépre, ügyelve az útközben elveszett adatcsomagok újra-elküldésére, és még sok egyébre
  • e-mail szerver (mail server)
    Tárolja (bizonyos esetekben továbbküldi) a beérkező e-mail-eket, és a jogosultságok ellenőrzése után lehetővé teszi a felhasználó számára saját leveleinek letöltését és elolvasását.
  • FTP szerver
    Különböző file-ok (szövegek, képek, programok, stb.) letöltését teszi lehetővé az Internetről.
  • domain név szerver (nameserver)
    A különböző domain neveket öszeköti azzal a web szerverrel, amelyiken a domain névhez tartozó web-lap található
    (az IP cím segítségével, pl: webmester.net = 194.143.229.99).

A félreértések elkerülése végett: az összes fenti szervertípus üzemelhet ugyanazon a számítógépen, egy időben (egyszerre).


felhasználó (user)

Olyan személy (cég, stb.), aki valamely Internetes szolgáltatást vesz igénybe.

Ahhoz, hogy valaki jogosult-e egy bizonyos szolgáltatás használatára, azonosításra van szükség.

A jogosultság ellenőrzéséhez egy felhasználói név (user-név),
és az esetek többségében a egy jelszó (password) is szükséges.

A felhasználói név általában egy név, becenév, rövidítés, értelmes szó, stb.


jelszó (password)

A felhasználó jogosultságának ellenőrzésére szolgál (legtöbbször egy felhasználói név mellett).

Ha valóban biztosak szeretnénk lenni, hogy jelszavunkat nem fogják "kitalálni" ismernünk kell a jelszófejtő programok trükkjeit. Ezek először azt ellenőrzik, hogy nem azonos-e a jelszó az általában ismert felhasználói névvel (user-név), (sok esetben ugyanaz :) Ezek után az általa ismert szavakkal, nevekkel kísérletezik.

Tehát a jó jelszó nem tartalmaz értelmes szavakat (vagy csak hejesírási hibával :), és nem árt, ha számokkal, különleges karakterekkel "fűszerezzük" (figyelem: egyes programok nem tesznek különbséget a kis és a nagybetűk között, és az ékezetes betűkkel is gond lehet).
A jelszó hossza legalább 6-8 karakter legyen.

Ezek szerint:
- a vq2o-5k-8 például egy kellemes jelszó, de megjegyezhetelen
- a Gyuri névből gyártott g4y3u2r1i, vagy a gyury-6 már valamennyire megjegyezhető.


link (URL)

A link az a hosszabb-rövidebb Internet cím, ami ami egy dokumentum, kép, file, program stb. pontos helyét határozza meg az Interneten. Rákattintva, vagy a böngészőprogram címsorába beírva (location) az Internet egy meghatározott pontján "találjuk magunkat".
Például: http://www.webmester.net/webmesterhelp/kifejezesek.shtml#link
A "link" szó jelentése: lánc.


kliens

A név jelentése: ügyfél. Az internetes szóhasználatban többnyire azt a programot (számítógépet) jelenti, amelyik megjeleníti a weblapot (szerver-kliens kapcsolat).


HTML

Azon programnyelv, amelyet a weboldalak készítésekor, az oldal tulajdonságainak, szövegének, grafikáinak, megjelenési formájának, és a különböző Internet hivatkozások (linkek) meghatározására használunk.
A teljes angol név: Hyper Text Markup Language.

A file kiterjesztése: .htm vagy .html (nincs különbség)


domain név

Az Interneten lévő weblapok helye könnyebben megjegyezhető egy-egy jellegzetes szöveg alapján, mint ha egy számsort (a weblapot tároló szerver IP-címét) kellene megjegyeznünk.

A pont után következő rész a domain névre vonatkozó további információkat takar. Néhány példa:

  • valami.com = nemzetközi bejegyzésű, kereskedelmi célú web-lap
  • valami.net = nemzetközi bejegyzésű, az Internettel kapcsolatos web-lap
  • valami.org = nemzetközi bejegyzésű, nem profitorientált web-lap
  • valami.hu = magyar bejegyzésű web-lap
  • valami.de = német bejegyzésű web-lap
  • valami.priv.hu = magyar bejegyzésű, magán web-.lap
  • és így tovább...

javascript

A HTML kiegészítésére alkalmas programnyelv, sok hasznos tulajdonsággal (figyelem: nem azonos a Java programnyelvvel).

A Javascript parancsokat alapesetben a HTML dokumentumba szokás írni, de a bonyolultabb, vagy több HTML doumentum által használt programokat külön file-ba szokták elhelyezni.

A különálló Javascript program file-ok kiterjesztése: .js

Előnye: mivel a javascript program-utasítások nem a távoli Internet szerveren, hanem a helyi (kliens) számítógépen kerülnek végrehajtásra, a parancsok nagyon gyorsan végrehajtódnak.

Hátránya: alkalmazásakor óvatosnak kell lenni, mivel bizonyos Javascript parancsokat egyes böngészőprogramok nem értenek (nem hajtják végre).
Valaki egyszer már elkészíthetné a "bögészők-Javscript parancsok" táblázatot...


CGI

Az Internet szerveren futtatható programok gyűjtőneve.
CGI programokat többféle programnyelven lehet írni (Perl, C, VBscript, stb.), a futtatás feltétele, hogy az adott nyelvet ismerje a szerver, és képes legyen végrehajtani a program utasításait. A legtöbb szerveren a Perl nyelven írt CGI-k futtathatók.

A teljes angol név: Common Gateway Interface

A file-ok kiterjesztése:
perl nyelvű programnál .pl
C nyelvű programnál .c
de lehetséges olyan szerver beállítás, amely megengedi a .cgi kiterjesztést bármilyen programnyelven írt CGI esetében.


WAP (Wireless Application Protocol)

A vezeték nélküli információátvitel szabványa, tulajdonképpem egy "mobil HTML" a rádiós, rádiótelefonos információtovábbítás számára.

A WAP file-ok kiterjesztése: .wml


TELNET

A telnet programokkal egy távoli számítógépen (pl. Internet szerveren) lehet parancsokat kiadni, vagy programokat futtatni.


TEXT EDITOR

A webmesterek által talán az egyik leggyakrabban használt programtípus. Text editor-okkal lehet egy-egy file "belsejét", tartalmát módosítgatni. Kiválóan alkalmasak a HTML file forráskódjának megírására, módosítására. A legismertebb windows-os text editor a Notepad.


DHTML (Dinamikus HTML)

A HTML,a JavaScript, a CSS-1 stíluslapok, a CSS-2 pozicionálás, a Plug-In-ek es a DOM (Document Object Model) szabvány kombinációja. (Definíció: Perovay Szabolcs)

A DHTML file-ok kiterjesztése: .dhtml


PERL

A CGI programok készítésénél leggyakrabban alkalmazott programnyelv.


PERL MODUL (mod_perl)

Ha egy Perl nyelven írt CGI program a futtatásához a UNIX(Linux) perl értelmezőjét használja, akkor a web-szerver minden egyes látogatónál, aki egy-egy perl scriptet futtat, a Perl külön indít egy-egy programocskát amely csak azt az egy embert szolgálja ki. Ez sok (száz) látogató esetén komolyan igénybeveszi a memóriát es leterheli a processzort is. Az Apache web-szerverhez lehet telepíteni egy perl vegrehajtó modult (mod_perl) ami az egészet sokkal gyorsabbá es egyszerűbbé teszi a gép számára.


| | webmester.net főbejárat | | E-mail: webmester@webmester.net | |